érdekes volt a hétvégém, pontosabban több érdekes dolog is történt... múltamból is felbukkant valaki és egy új embert is megismertem...
nem mehet el ezek mellet, de persze nem is akarok: a múltból jövő lányt én hagytam el, és ez a találkozás több mint 6 éve rejtette a dolgokat benne és bennem is... én próbáltam rájönni miért tettem, és, hogy hogy nyerhetnék bocsánatot... ő először kicsit közeledett majd rámzúditotta, ami benne halmozódott évek alatt az eseménnyel kapcsolatban... bármit is tehet az ember, nagyon megbánhat dolgokat, de ha bántunk valakit azt visszafogjuk kapni... aznap este nem láttam többet...
másnap vele és családjával töltöttem a napom... a kapcsoltunk szerencsére sose romlott meg... jó nap volt aznap nem fájt semmi... vasárnap is szánt rám pár órát, s végre sikerült azt hiszem egy kicsit eltemetni a csatabárdot, s elkezdjük megismerni újra egymást, mint barát...
Az új... köszönöm neki azt fél órát, hogy átkapcsolta az agyam, és mosolyt csalt az arcomra...
vasárnap miután "haza"értem megint motoszkált bennem a magány, még ha nem is reménytelen ez a kapcsolatteremtés dolog... próbálom lefoglalni az agyam, de mélyről érzem hiányát, s talán sose fog szűnni az érzés.... s néha úgy érzem nem is akarok, ez az utolsó kapocs ami hozzáköt...
