Tehetetlenül üldögélek a padon, lopva lesem hátha meglátom sziluettjét... tudom. már rég otthon van ilyenkor általában... talán pont ezért nézem most... mindig jön valami amitől jobbam érzem a szabadságom... kezdem élvezni... és mégis... ülök és várom ott, ahol talán…